Na mára két posztot is írok nektek. Múltkor elkezdtem az állatkert bemutatását, ami lényegében egy kis történeti bemutatást is takar. Elég érzékenyen érintett az előző rész, de megerőszakolom magam, és folytatom.
Picur
Picur a második tengerimalacunk volt. Sajnos őt is múlt időben kell írnom. Az ő története is érdekes, legalábbis számomra. Bubka már jó ideje nálunk volt, jobban mondva pár hónapja. Ekkor már többet olvastunk, tudtunk, hallottunk a tengerimalacokról. A tengerimalacok társas lények olvastuk mindenhol. Ezen felbuzdulván elkezdtem újabb hadjáratomat, hogy kellene egy társ Bubka mellé. Sehogy sem akart az időbe beleférni, hogy a félötig nyitvatartó állatkereskedésbe eljussunk, főleg úgy, hogy a párom ötig dolgozott. Egyszer mentem haza, a szobába belépve üdvözöltem a pindurkát. Ekkor vettem észre, hogy ketten vannak már az akváriumban. Meglepi volt a javából. Őrült kinézete volt, és nagyon kis pindurka volt a másikhoz nézve. Első kérdésem az volt, hogy milyen nemű. Persze a drága párom erre nem igazán figyelt. Szerencsénk volt, mert lány volt ő is. Bárki meglátta, mindenkinek megtetszett muris kinézete. Jobban volt inkább punk, mint normális malac. Igazából a külső kihatott a belsőre is, mert egy őrült volt. Teljesen más volt, mint a másik. Ő inkább volt a párom malaca, mint az enyém. Nagyon jól kijött a két malac, annak ellenére, hogy mind a ketten főnöknek érezték magukat.
Nálunk töltött ideje alatt kétszer szült. Bubkához hasonló módon csak az egyik alom maradt életben. Halálát szintén tüdőgyulladás okozta tavaly tavasszal. Egy biztos, hogy őt is a szívünkbe zártuk egy életre.
Utolsó kommentek