Sió-Valley Tengerimalacok mindennapjai!

A Sió-Valley Tengerimalac Tenyészet mindennapjainak leírása. Az örömteli dolgoktól egy kedvenc elvesztéséig minden leírásra kerül. Néhány elméleti tudnivaló is szerepel majd itt.

Utolsó kommentek

  • g.bius: nagyon aranyosak az enyéim is ekkorák!:Dkét fehér:Hópihe,Hómancs (2010.11.28. 22:07) T-alom!
  • g.bius: @mogyó: Szia szerintem vidd el állat orvoshoz nehogy baja legyen szegénykének! (2010.11.28. 22:04) Betegség és gyógyítás 3.
  • g.bius: Sziasztok!Van egy barátnőm akinek van két malackája:Elvisz,Hókifli És a családjukban a nővére kórh... (2010.11.28. 22:02) Betegség és gyógyítás 3.
  • sylno: Sziasztok! Arra lennék kiváncsi, hogy hogyan kell levágni a malackámnak a körmét, mert már nagyon ... (2009.04.17. 22:07) Körömvágás és fotózás
  • mogyó: Sziasztok! Az malacom is 5 éves és össze van ragadva s szeme.Néhány napja nem eszik, ma pedig észr... (2009.03.04. 16:28) Betegség és gyógyítás 3.
  • Utolsó 20

IndaFotó képek

Szülési nehézségek ismételten!

2008.03.27. 13:30 | siovalley | Szólj hozzá!

A mai bejegyzés címe elég sok mindent elárul. A mai mondatszerkesztési, és helyesírási hibáimért pedig előre elnézést.

Tegnapi napunk elég hosszú volt. Sissynél megindult a szülés, de nem ment rendben. Nem tudta sajnos megszülni a picijeit. Rögtön az állatorvoshoz futottunk. Ennek persze a fönököm örült nagyon, mikor közöltem reggel, hogy bocsi de most szülni megyünk, és nemsokára jövök. Több, mint két órát szenvedett több állatorvos jelenlétében Sissy, de az első baba csak nem akart kijönni. Próbálkoztak, hogy kihúzzák, de nem tudták elérni. Elég nehéz döntés volt, de a császármetszés mellett döntöttünk, látva, hogy nincs más esély. Persze fel lettem készítve (amit egyébként tudtam is), hogy lehet, hogy magát a műtétet sem bírja ki. Fél óra múlva jött ki az egyik orvos, hogy négy picit szedtek ki belőle. Mindegyik pici egy méhszarvban volt, és az elsőnek a feje visszafordult és emiatt nem tudott megszülni.

Hozzáteszem, hogy megnéztem a piciket, az egyik teljesen fehér volt, csak a fején és a fenekén volt egy kicsi lila és vörös rész. Ja, és lány volt ráadásult.

A műtét végén megkaptuk Sissyt, aki rengeteg gyógyszert és infúziót kapott. A műtétet elég jól viselte, de amikor elhoztuk még aludt. A doktornő mondta, hogy készüljünk fel a legrosszabbra.

Mindezzel egy órára végeztünk. Nem igazán akartam magára hagyni, így visszaballagtam a munkahelyre és közöltem, hogy akkor most szabadságot írok ki, mert délutánra is programom van.

Délután felébredt Sissy, aminek nagyon örültünk. Nem volt olyan pillanat, amikor valamelyikünk ne nézett volna rá, hogy él-e még. Este már mozgolodott, már amennyire bírt.

"Ha a reggelt megéri, akkor van esélye." Ez az egy mondat motoszkált bennem folyamatosan. Reggel rekordidőben már fennt voltam. Furcsa volt mert semmilyen nyöszörgést nem hallottam. Ki se mertem nyitni a szememet sem, gondolatban felkészültem, hogy már nincs velünk. Ezután néztem meg, hogy van. Érdeklődve nézett rám. Ennyire azt hiszem nem örültem még semminek.

Ma már dolgozni kellett, így ma a másik gazdi a soros a figyelésben. Ja, és persze délután doktornéni.

A bejegyzés trackback címe:

https://siovalley.blog.hu/api/trackback/id/tr25398986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: történet betegség állat tengerimalac
süti beállítások módosítása